Szozopolban nem találtam szállást, így eléggé későn feltekertem a város feletti dombokra és egy mellékút mellett sikerült egy nyugodt helyen sátrazni.
Mellékút, nyugalom, jó levegő, madárfütty, kell ennél több? :-)
---
A táborhely mellől visszafényképezve Szozopol irányába...
---
Ez a környék tele van védett területekkel, ami a nyaralókat nem érinti, de mindössze néhány km-re a partvonaltól már erdőkkel borított a táj, sok a Fekete-tengerbe ömlő kisebb folyó, a madárvilág - a kirakott, színes tájékoztató táblák alapján - pazar stb. A Ramsari egyezmény alapján (is) védett terület (egy iráni kisvárosról kapta a nevét, melyet 1971-ben fogadtak el), melynek kiterjesztését 2002-ben szavazta meg a bolgár parlament. Összesen 7 részre oszlik az 5500 hektár nagyságú terület; melybe a folyótorkolatok, homokdűnék, sós vizű lagunák, hordalékkal elárasztott (alluviális?) erdők stb is beletartoznak.
A tábla szövegéből (nem szó szerint): "...ez a terület sok endemikus (csak itt előforduló) fajt véd (az egyezmény által is), ebbe beleértve 7 emlőst, 8 gerinctelen állatot, 7 madárfajt és 2 növényt is."
---
A Ropotamo folyó hídjánál...
---
Ez már Primorsko település határa. Tele van terepjárós, és ezzel némiképp összefüggésben lévő újgazdag bunkóval; lehet - nem tudom -, hogy ide száműzték a nagyobb üdülőhelyekről ezeket a különleges állatokat? :-(
---
Az egyik kellemes meglepetés: döner kebab...
---
...és a tengerparti árakhoz mérten: relatíve olcsón! :-)
---
A város központja. Innen nem messze...
---
...megálltam egy kávézóban. Pakolgattam, nézelődtem, válogattam ezt-azt, az itt látható térképek stb. később "eltűntek"... :-( (Fejjel lefelé van volt egy bolgár különlegesség is: ízesített tengeri sókeverék).
Ennyiből jó a digitális technika: megőrzi a közel- és régmúlt emlékeit...
---
Tovább a tengerparti úton Tsarevo felé. Egy másik folyó hídja felett...
---
...a tenger felé fotózva. Gondolkodtam, hogy megállok hosszabb időre, de aztán irány: dél! :-)
---
Az útmenti erdőknél sűrűn lehet látni: egyszerű, olcsó (ennek ellenére nem lopják el!), valamint ész esetén nagyon hasznos lehet! Nálunk még a tartószerkezet is a MÉH-telepen végezné... :-(
---
Végre: a tervezett tengerparti útvonal (számomra) végpontjánál. :-)
Kellemes kisváros, egészen 1991-ig Micsurin néven jegyezték a térképek (is), de Tsarevo története sokkal régebbre nyúlik vissza. Ide szívesen visszajönnék, egyszer...
---
A kikötő beton partfalát - az egyhangúságot oldandó - színesre "festették"! :-) Legalább ez nem a non-figuratív önkifejezés terepe lett... :-)
---
A főtéren, központi helyen álló szobor kissé elhanyagolt állapotú, felirat semmi, közelebbről nézve látszik 1-2 amatőr javítás helye, s talán még a tetejéről is hiányozhat valami?
Mindegy, a helyieket nem különösképp érdekli: a napernyők alatt iszogatnak, beszélgetnek. Itt tényleg nyugalom van!
---
Innen néhány lépésre, egy ház falán figyelemreméltó díszítési megoldás! Ügyes. :-)
---
Az elején nem találtam sehol képeslapot, míg végül ráakadtam...
---
...a lényeget egyből "kiszúrtam"! :-)
---
A tengerpart sziklás része a város központi részéről fotózva. Ui. van déli és északi strand is: lehet válogatni! :-)
---
Ugyanonnan fényképezve, de a másik irányba fordítva a gépet.
---
Itt akadtam rá, biztos korábban figyelmetlen voltam! Ebből a BlackBerry a legjobb! Szerintem! :-)
---
Azért itt is lehet válogatni a leendő ajándékok, emléknek szánt tárgyak között.
---
Végül, de nem utolsósorban: fürdés a tengerben.
Innen számítva már nagyon közel van a török határ, így a rendőri-katonai jelenlét fokozottabb, viszont ez a városra is kihat pozitívan. Szerintem. Szóval: ide tényleg visszajönnék, valamikor.
Későn sikerült alvóhelyet találni, de soha rosszabbat... erről majd a következő részben.
