Az elején minden jól indult: kellemes sátorhely a Szt. György templom háta mögött. Közel a tengerpart, de jó nagy szintkülönbséggel! :-)
Már csak a bontás volt hátra...
---
Az elnevezések megmaradtak a régi rendszerből, de minden más - ha lassan és apránként - változik, folyamatosan...
---
Egy kellemes vendéglő mindennel ellátva a főtrétől nem messze, indulás előtti percek...
---
A "sétálóutca" korán reggel...
----
...itt már a hegye között, meglehetősen hirtelen kezdett emelkedni a tengerparttól induló út Malko Tarnovo irányába. Az első olyan pihenő, ahol a kút mellett volt tájékoztató tábla is. Árnyék kevésbé, de a hideg forrásvíz mindenért kárpótolt.
---
A lényeg: a környék nagyon régóta védett és a képen is látható Strandzha Natúr Park névre hallgat.
---
Egy térkép a Strandzha területről egy másik pihenőhelyen. Angol nyelvű hivatkozás (a bolgár nyelvű sokkal részletesebb!): http://www.strandja.bg/en/
---
Marina folyó (patak?) menti pihenő. Néhány éve EU pénzből a környéken sok mindent rendbe tettek: jelzett (festett) turistautak, pihenők, információs táblák az élővilágról stb.
---
Többségében bolgár az információ nyelve, de néhány térképrészlet vagy színes fénykép sokat "mond" a látnivalókról.
---
A hegyek között találkoztam két bolgár kerékpárossal, a közös fotó nem maradhatott el! :-)
---
Érdekesség: parázson járás (táncolás?), melyre a tábla szövege "nemzeti és nemzetközi kulturális örökségként" hivatkozik... Én nem láttam, de nyilván ez az esemény az év korábbi szakában van. Majd egyszer... :-)
---
Gramatikovo faluban egy csodálatos (és nem olcsó!) üdülő komplexum. Miután a vizem elfogyott, így bekéredzkedtem ide utánpótlásért...
---
...és kapván az alkalmon készítettem egy önarcképet. A medencébe már nem mentem be! :-)
---
A pihenő után körülnéztem a településen, és az egyik kávézó/kisbolt kombóban Larissa volt a pult mögött. Ha jól emlékszem ő Leningrádból Szentpétervárról került ide... Villámgyorsan kitűnő kávét főzött, ja, törökösen! :-)
---
Itt is tart még a védett terület, persze ennél a táblánál már néhány km-rel arrébb voltam Gramatikovotól.
---
Mielőtt még valaki azt gondolná, hogy csak passzió kedvéért védett a környék, elárulom: tele van tiltótáblákkal (orvvadászat!), a közeli török határ miatt határőrökkel (Bulgáriában évek óta nagy probléma a fokozott menekülthullám), valamint az itt található, jobbnál jobb táborozási lehetőséggel, de ez sokszor alaposan körbekerített (szögesdrót!) magánterületet jelent, sajnos...
---
Itt nyílegyenes fák nőnek ki a földből (felváltva, váltakozva vannak a fafajták), és nem engedélyezik az "ész nélküli" kitermelést; szerencsére egyet sem láttam, s néhol nagyon kellemesen hat a mindent betöltő fenyőillat...
---
Egyszer minden rossz út véget ér. Igaz, itt valami 3-4 km-t gurultam, de nem valami nagy sebességgel.
Eddig nem írtam, de néhol majdnem végig - Tsarevo és Malko Tarnovo között értendő, ami ~65 km - borzalmas az út minősége, s ennek ellenére (vagy pont ezért, ki tudja?) kb. 10 km-ként látható a VIGNETTE feliratú tábla. Szóval ezért pénzt sarcot szedni, hmm, vastag bőr kell... :-(
---
Ez már a városon belüli információs tábla és kivételként két nyelvű (bolgár, angol). Mint látható a környék télen is nagyon népszerű, talán hasonló lehet mint nálunk a nagy síterepek.
---
A városháza, egyébként sok, a korábbi rendszer stílusjegyeit őrző épület van, de néhol látszanak a fejlődés jelei.
---
E már késő este készült; egy törökös jellegű étterem egy bolgár kisvárosban. Ismerve a két nép egymás iránti kölcsönös ellenszenvét, meg is lepődtem, de nagyon.
Miután más lehetőséget - ennyire olcsón nem találtam - így kipróbáltam. Épp semmi török kaja nem volt (az étlapon azonban igen!), így nagyon jó volt a már többszörösen "bevált" sopszka saláta, valamint a roston sült csirkemell pirítóssal, e mellé egy üveg - a képen is reklámozott - Kamenitza (honlap, bolgár nyelvű!) sör. Kell ennél több? :-)
Ez az utolsó éjszaka Bulgária földjén, holnap már irány Törökország! :-)
