A bolgár tengerpart egyik gyöngyszeme Szozopol városa. A kis félszigeten található fából épült házikók bár nyilvánvalóan mutatnak török építészeti hatást, de a bolgárok ezt egy nemzeti stílusnak - egésze pontosan a "nemzeti ébredés" időszakának - mondják. Szinte mindegy. Tényleg jó köztük sétálni, de a korábbról megismert neszebári "stílus" itt is virágzik. A kevesebb bolt talán jobb lenne...
Ez csak a tegnap este ingyenes szállás udvara: reggelig ne volt semmi gond, de pont sátorbontáskor megjelent a tulaj, de néhány mondat után megnyugodott. :-)
Nem volt valami kellemes itt "tanyázni", de legalább jó helyen sikerült - a tengerparti kempinghez képest mindenképpen - aludni...
---
Néhány km-rel odébb már, de meglepően nagy erre is a forgalom a közúton. Legalább ez tisztességesen felújítva használható.
---
Nekem valahogy szerencsém van az üdvözlőtáblákkal. Egy biztos: nem szériamunka eredménye, akár még tetszetősnek is mondható. :-)
Némi információ a város, Szozopol nevéről: az eredeti (ókori) görög neve Antheia volt, de ezt később átnevezték Apollonia nevére. Ismerték még Apollonia Pontica vagy Pontus Euxinus (Apollonia Magna) néven is. Az i. sz. első századig a város neve Sozopolis volt, majd a későbbi, ottomán korszakban Sizebolu (Sizeboli, Sizebolou) nevet viselte.
---
A szozopoli vitorláskikötő messziről...
---
...majd közelebbről is.
---
Ez már a belvárosi részen van. Itt szerencsém volt újfent, ui. lemerültek az elemek a fényképezőgépben, így egy (sz)ámítástechnikai boltban - némi magyarázkodás után - elvállalták a töltést, mondván: jöjjek vissza du. 4 óra után és addigra kész lesz. Később mentem kb. fél órával, de addigra tényleg tökéletes volt a töltő kijelzőjén az elemek állapota. Tehát minden fotó Szozopol kapcsán délután készült, de ez remélem ez nem okoz senkinek traumát! :-)
---
A bolttal szembeni taxi választék. Itt is minden kapható, minden eladó, de kétségkívül sokat dob a félszigeten található "ősi városmag" fából épült házai, az ókorból "visszamaradt" romok (és az azokra épült és/vagy azokban lévő boltok kínálata). A turisták hadát meg ki kell szolgálni, így nem csodálkoztam, hogy viszonylag sűrűn hallottam magyar beszédet is. :-)
---
A városi park (?) közepén található ez a 1912-13-as, és az 1915-1918-as világháború közös hősi emlékműve.
---
Itt is lehet sétakocsikázni, a választék lenyűgöző...
---
...s akárcsak ezen a képen is látható: ez a némiképp túlságosan feldíszített (?) már majd' hintó is kibérelhető, persze mélyen a pénztárcába kell nyúlni. Ízlések és pofonok...
---
A sétány kellős közepén látható ez a nem annyira "kicsi" horgony.
---
A városban sok helyen - általában három nyelven (bolgár, angol, orosz) - látható tájékoztató tábla.
Ennek hevenyészett fordítása: Szozopol "óvárosi" része 1965-ben lett építészeti és történelmi okokból kijelölve (védetté nyilvánítva). 100-nál több "fekete-tengeri" típusú, fából épült ház maradt meg ezen a területen a "Nemzeti Újjászületés" korszakából, valamint 18 kápolna, 3 templom és régészeti lelőhely az ókori és középkori időszakból, melyek segítségével felfedezhető az ókori Apollonia városa és a középkori Szozopol városa is.
---
Szt. Cirill és Metód temploma.
---
Közvetlen mellette pedig az ókori romok, maradványok szabadtéri, de elkerített bemutatója, s másik szögből fényképezve pedig...
---
... a mindent elöntő "business", avagy a mindenható pénz megnyilvánulása: a régészeti lelőhely betonperemére támaszkodó vendéglő - a lábazatán át - benyúlik a romok fölé, így a kedves vendég még közelebb érezheti magát az "ókor szellemiségéhez". :-(
Nyilván volt az a (balkáni) kenőpénz, aki/ami kiadta erre az építési engedélyt...
---
Ez már pár méterrel odébb van, de a következőkben ez lesz a meghatározó látvány. A korábban említett faházak egyike (szerintem építészetileg jelentős török hatást mutat), de a bolgár "Nemzeti Újjászületés" skanzene is egyben (és a földszinti boltok révén a turisták kényelmének, pénztárcájának maximális kiszolgálója).
---
Ezekből az ezüstékszereket áruló standokból végtelen mennyiségű van. Hogy mennyire szép, jó kidolgozású és egyben olcsó dolgokat árulnak ki-ki döntse el, ezt meg kell nézni élőben, de semmi garancia nincs arra, hogy ezek tényleg Bulgáriában készültek (lásd még: olcsón behozva tömegáruként Kínából, majd később beütve a "BG" fémjelzés stb).
---
A másik típus: minden kapható ami egy turistának a fejében megfordulhat. Az egy másik dolog, hogy tényleg kell-e, szükséges-e, de nem baj: fő, hogy olcsón kapható, néhány helyen lehet alkudni is, ha látják a komoly(abb) vásárlási szándékot. No, ez a tömegturizmus igazi átka! :-(
Azért arra nagyon kíváncsi lennék, hogy vajon pl. 30-40 évvel korábban - zárt határok, szigorúbb politikai rendszer stb - is ilyen volt, lehetett ez a környék?
---
Az utcán a számtalan látványhűtő (ital, jégkrém), és mindenütt valami ételkülönlegességet árulnak, persze olcsón! Az is vesz belőle, aki nem éhes, mert annyira jó a tálalás, az illatok keveredése és az összhatás, hogy ebből nem lehet kimaradni. Dehogynem! :-) Némi akaraterővel azért igen! :-)
---
Kissé beljebb a girbe-gurba utcák rengetegében (könnyű eltévedni, de nem vészes; mindig kilyukadunk olyan helyre, ahonnan újra lehet kezdeni a csavargást). Tényleg kíváncsi lennék, hogy vajon laknak-e a felsőbb szinteken?
---
Néhol nem sikerült megőrizni az eredeti utcaképet, de van néhány "múzeumszerű" faház is: belépőt szednek, de én inkább csak próbáltam belesni, hogy mi célból. Egyik helyen be is tudtam menni/lopózni az udvarra, de valahogy (nekem legalábbis nem jött le az információ) nem értem miért/mire fel szedik a lóvét. Az, hogy van néhány szőttes kirakva, esetleg 1-2 fafaragás, még önmagában nem indokolja ezt, szerintem. :-(
Összegyűjtve egyetlen helyre több értelme lenne (akár pénzért is), de lehet, hogy nincs annyi autentikus kiállítani való? :-)
---
Szerencsére akad egyéb látnivaló is... :-)
---
Na, ez az igazi, iparszerűen felturbózott, ajándék csecse-becse árusítás "temploma"! S ezekből nem is 1-2 van, hanem... Volt, hogy sorba álltak a bejutásért. :-(
---
Az ókorból megmaradt templom, valamint az arra később ráépített bazilika romjai, mely a XVII. sz.-ban elpusztult (valószínűleg a török hódítás következtében).
---
Némi angol nyelvű kiegészítés az előző képhez.
---
Hangulatos, egyszer ki kellene próbálni néhány hétre...
---
Néhol vannak beugrók a tengerpart felé - a házak között, sikátorszerűen -, és ott fotóztam a belvárosi strandot.
---
Vajon Magyarországon egy hasonló jellegű épület - alul kő, emelet fából - felépítése mibe fájna? :-)
---
Ez már korábbról ismerős lehet, itt is működnek az "élő szobrok"...
---
Ezek után mondja nekem valaki, hogy a magyar nem világnyelv! :-)
---
És a végére: egy kellemes étterem, ahol bár a zene magnóról megy, de a kiszolgálás kiváló, és a kilátás a tengerre meg egyenesen remek! Az árak már - főleg a kaják! - kissé ugranak, de lehet szimplán sörözni is! :-)
Ezzel vége a szozopoli látnivalóknak, de még messze vagyunk a bolgár tengerpart végétől, hát még a török határtól! Erről a következő részben már valamivel többet... :-)
