Még egy kávét ittam a főtér mellett és mint látszik, reggelre a tömeg "felszívódott". Takarítanak, jön fel a nap, lassan indulni kellene...
...de, még erre-arra nézelődik az emberfia...
---
...egy aprócska magazinban (boltban) csekély a választék őshonos bolgár italokból (is)! :-)
---
Azért előbb-utóbb csak kiértem Obzor végére, végre! :-)
---
Valamivel arrébb egy hirdetés az út mellett: egy apartman ára - a hegyek között, de nem messze a tengertől - napi 14,90 €-tól indul...
---
...bár egy rendkívül rossz köves úton lehet eljutni oda, de messziről fotózva is olyan telepszerűnek tűnik az egész, túlságosan szabályos egyen kockaházak (hiába vannak álcázásképp színesre festve). :-)
Jó, van medence, meg gondolom sok minden más, ha meg valaki unja ezt a mesterséges luxust, akkor kocsiba pattan és irány a tengerpart! Valahogy az olcsóság ellenére sem vonzott összességében...
---
Ha valaki olvasta a János Vitéz c. elbeszélő költeményt, akkor egyből össze tudja kapcsolni a településnevet az egyik szereplővel! :-) Hmm, nem ijedtem meg, de szinte senkit nem láttam az utcákon, igaz, közben az "égi kemence" is beindult, rendesen...
---
Kissé távolabb, de már a hegyi szakaszon: megálltam ennél a vendéglőnél, és megérte! A tulajdonos hölgy anno volt Magyarországon, néhány szóra emlékszik is, valamint gyorsan képes összedobni egy finom kaját! Nyilván valamivel drágább mint a környező falvak (mert előtte, utána ~8-10 km-re nincs konkurencia), de innen lefelé megy az út, s tele hassal jobban gurul a kerékpár Neszebár irányába!
---
A hölgyet "lekaptam" egy fotó erejéig! :-)
---
És a távolban egy fehér vitorla feltűnik Neszebár városa!
---
Találtam egy nagyker jellegű áruházat, s előtte "parkolt" a Svájcból importált, eredeti lila tehén is! :-)
---
Ez csak a kemény sajtválaszték, volt még ott vagy háromszor ennyi, de tejipari tanulmányúton voltam (azért valamelyikből vettem is és kijelenthetem: a bolgárok remekül értenek a sajtkészítéshez)...
---
...ha már élelmiszer: a folyékony kenyér részleggel is elégedett voltam. Főleg, mikor megelégedéssel állapítottam meg: hiába a régi harag a törökök irányába, de még EFES sör is kapható! Később - megtapasztalván a törökországi árszínvonalat - visszasírtam a bolgár áruválasztékot, az árakról már nem is beszélve!
---
Aki tud valamennyire bolgárul, az láthatja, hogy a bódéra a Napospart felirat került, de igazán a tetején lévő kijelző miatt fotóztam le! Ekkor már kora délután volt, s annyira nem is volt meleg! :-)
---
Megtaláltam a város határát jelző betonból készült oszlopot.
---
Ezek az "egyen stílben pompázó" Bolgár Rózsa névre hallgató boltokban tényleg árulnak - sok minden más mellett - rózsaolajat is. Azt olvastam , hogy állítólag 1 liternyi rózsaolaj kinyeréséhez (préseléséhez) 3-4 tonna (!) szirmot kell begyűjteni. Nyilván azt meg nem töményen árulják... Hölgyeim, lehet számolni a pénzt a vásárláshoz! :-)
---
Itt már látszik a turistalátványosság: egy vékony, mólószerű út köti össze a szárazfölddel, ezt a valaha szigetként létező "paradicsomot"! Már annak éden, aki ott árul, mert az egész nem szól másról mint, hogy hogyan vegyük le a teli pénztárcával érkező turistát, de minél jobban. Lesznek példák...
---
A keskeny úton haladva lehet látni ezt a szélmalmot (?), vagy mit.
---
A város védőszentje (?), jelképe (?). Érdekes.
---
Sok helyen árulnak hűtött, fagyasztott halat...
---
...a Kalkan nevezetű hal, kilója 35 leva, azaz ~18 €... Biztos finom, meg különleges (elvégre tenger mellett vagyunk), de nem nekem! :-)
---
Ami a tengerből jön, azzal összefügg, no, azt lehet kapni valamilyen formában: nyersen, sütve vagy valamiképp feldolgozva! A helyi (és az itt is megjelenő távol-keleti) giccsparádé mindent elönt! Sajnos.
---
A félsziget egyik, de nagyon kavicsos (!) partján. Nem panaszkodtam az időjárásra, de itt is rengetegen napoztak, de mennyi szemét (csikk, eldobált csomagolópapír stb) volt!
Ja, meg ezüstnek mondott, de nagyon gagyinak kinéző nyakláncutánzatok, valamint az azt árusító, elborzasztóan rosszarcú, nem idén barnult "turisták" egymástól max. 10-15 m-re, gondolom pl. ha a zsebelésből van szajré, könnyebb meglovasítani a "talált tárgyat"... :-(
---
A strand irányából felfelé fényképezve a tényleges látnivalót: sok benne a helyreállítás, így nem túlságosan autentikus (bár próbál annak tűnni), de állandó tömeg mászkál előtte, rajta (!), ide-oda. Ez épp zárva volt, de hasonló templomból van még néhány, sőt, van ahol tisztességes (?) belépőt (is) szednek...
---
No, majd' minden házban egy bolt! Ehhez képest a dorozsmai vásár - ahol pedig még görbe rozsdás szöget is árulnak! -, hmm, smafu! :-) Minden eladó. :-(
---
Egy sokkal jobb állapotban lévő "eredeti" templom, de itt már "csengetni" is kell.
---
Szt. István templom a X. sz.-ból, melynek a falfestményei (freskói) a XVI. sz.-ból származnak. Belülről sajnos nem láttam.
---
Ez Bulgáriában általánosan bevett szokás (persze elképzelhető, hogy másutt is): fotó/film plusz pénz, különben max. vehetsz a helyi ajándékboltban képeslapot, kitűzőt, könyvet, fotóalbumot - horror áron! :-(
---
Nos, egy példa a sok közül, a humorosnak szánt és az eladást "elősegítő" ötletekből!
Személy szerint nem ájultam el a fantáziadúsnak koránt sem nevezhető "alkotástól".
---
Az előző templom jóval kevesebb turista "szorításában", így sikerült lencsevégre kapni...
---
...szintén, de egy másik szögből.
---
Egy jó ötlet: áttekintő 3D térkép (bronzból?) kiöntve, így pl. a gyengén látók is "kitapogathatják" az óváros felépítését (mi, hol, merre, milyen magas stb).
---
És Neszebárnak is vége van: ahol fotóztam (az még), amit fotóztam (az már) nem Neszebár! :-)
A fényviszonyok alapján világos van, de már nagyon lefelé tartott a nap, így szállás után kezdtem kutatni: később egy magánháznál aludtam. Alagsor, kicsi szoba, de tusolóval ellátva, volt internet (Wi-Fi), reggel kávé, s mindezt legálisan (bejelentve), mert elkérték az útlevelem. Innen már nincs messze Burgasz sem, de erről többet a következő részben...
